2013. október 27., vasárnap

Hello Ausztria!

Anyukám barátnője Uniós pályázatokkal foglalkozik és delegálnia kellett Vasvárról két főt, aki kimegy Ausztriába és tanul az okos szomszédainktól pár dolgot. Édesanyával mi kaptunk az alkalmon. Végül is ki ne akarna két napot eltölteni a hegyek között? :) 
Első nap megnéztünk egy gyárat, ahol környezetbarát kazánokat csinálnak. Állítólag annyira alacsony a káros anyag kibocsátásuk, hogy külön mérőberendezést kellett kifejleszteni, hogy egyáltalán meg lehessen állapítani, hogy mennyi. Délután egy kisvárosban voltunk, ahol újrahasznosítással csinálnak energiát. Ne várjatok tőlem szakmai ismertetést, nagyon nem értek a dolgokhoz, mondjuk az biztos, hogy tátott szájjal hallgattam, hogy még a levágott füvet is átalakítják energiává.
A szállásunk nagyon szép volt. Egy több mint 1000 méter magas hegy tetején volt egy 64 fős település, ahol két polgármester volt, két színház működött, volt egy 3 csillagos szálloda és sípálya is. Na itt megint kikerekedtek a szemeim. Az idő csodálatos volt, pedig elég sokat bosszankodok, hogy október végén még mindig ilyen jó idő van és én nem tudom hordani a téli ruháimat, de kirándulni tökéletes volt. Annyira jó volt a levegő, hogy az éjszaka simán végigaludtam 10 órát, ami nálam nagyon nagy szó!
Másnap megnéztünk egy méhészetet, amitől kicsit féltem, ugyanis bár nem vagyok allergiás a méhcsípésre, de mindenféle fekete-sárga csíkos repkedő élőlénytől halálosan rettegek (egyszer még fizika óráról is kifutottam, mert egy méhecske szabályszerűen kiszemelt magának...esküszöm nektek, hogy a rejtett agresszióit rajtam akarta kiélni). De szerencsére egyetlen egy darab méhecskével sem találkoztam. Nagyon érdekes volt, hogy a régióban a termelők egymást segítik, és bármilyen terméket is készítenek, csak egymástól szerzik be az alapanyagokat. Én nem szeretem a mézet magában, de itt annyira finom volt minden, hogy csak úgy kanalaztam a különböző ízesítésű dolgokat magamba. Apunak hoztunk haza mézlikőrt, a pici öcsinek mézes gumicukrot, szóval mindenki nagyon boldog volt, mikor megértünk. :) Délután egy almatermő vidéket néztünk meg. Fogalmam sincsen hány kilométeres úton mentünk keresztül (ami valószínűleg csak a töredéke volt az egésznek), de ameddig a szemünk ellátott csak almafát láttunk. A hölgy, aki körbevezetett minket és bemutatta a gyártási folyamatot, tartott egy kis kóstolót. Rólam tudni kell, hogy nagyon szeretem a pálinkát. Még mindig tartom magamat ahhoz, hogy a jó magyar házi pálinkának nincsen párja (most dúdolom, hogy 'pálinka szerelmem légy az enyém'), és itt nagyon finom snaps-szal itattak minket. :)
Valamilyen okán fogva, hazafele egy Interspar-nál álltunk meg vásárolni. Két utcával lejjebb volt egy rész, ahol egymás hegyén-hátán álltak a drogériák, de természeteseng arra nem volt idő, hogy oda elmenjünk. De mivel utazás előtt megfogadtam, hogy nem jövök haza szépségápolási termék nélkül, amiről legalább egy rövid kis tesztet tudok nektek írni, így a méhészetben vettem egy ajakápolót, ami nélkül azóta egy tapottat sem mozdulok :)
Ha Passail-ban jártok és ugyanúgy küszködtök azzal, hogy kiszárad a szátok, mint én és eddig még semmilyen 'csodaszer' nem használt, mint nekem, akkor mindenképpen keressétek fel a Kreiner család kisboltját és vásároljatok be egy vagonnyi 'Propolino'-t mert ez aztán tényleg nagyon szuper! Soha nem nézem egy termék összetevőit, ami lehet, hogy baj, de engem ez egyszerűen nem foglalkoztat, de szerintem ebben az ajakápolóban semmi olyan anyag nincsen ami hosszú távon káros lenne a szervezetünkre, vagy a környezetre. A csomagolása a Labellora hasonlít, masszív, szerintem bírni fogja a rendszeres használatot. Az illata nagyon kellemes, nekem nem kifejezetten hasonlít a mézre, bár anyukám szerint igen. A propolisz (más néven a méhszurok) egy viaszszerű anyag, ami gyulladáscsökkentő, gátolja a hámosító baktériumok szaporodását, valamint erősíti az immunrendszert. Használat esetén, azonban győződjünk meg, hogy nem vagyunk-e rá allergiásak. Mikor elkezdtem használni a szám nagyon cserepes és száraz volt. Felvitelkor nagyon kellemes érzés, jól hidratája az ajkakat, szépen beszívódik, és nem kell állandóan újra és újra felkenni, mert tényleg nagyon jól végzi a dolgát. Hat napja használom reggel és este, azóta eltűnt a csúnya szárazság és bármilyen rúzs szépen mutat a számon. Próbálok minél jobban spórolni, mert félek, hogy nem lesz utánpótlás, ha el fog fogyni :(
Jól kipihentük magunkat ebben a két napban, finomakat ettünk, érdekes dolgokat tanultunk, nagyon jól éreztük magunkat. Ha tehetitek mindenképpen látogassatok ki Ausztriába, mert csodálatos tájakat lát az ember. Az iskolásoknak üzenem, hogy pihenjék ki magukat az őszi szünet alatt! :)

Milla puszi: Fanetto

2013. október 23., szerda

Fanni vizsgázik 2.0

Az elmúlt pár héten igencsak megritkultak a bejegyzések, és ez annak köszönhető, hogy éveleji szintvizsga volt a kozmetikus tanulóknak a suliban. Természetesen semmi nem úgy ment, ahogy kellett volna, hetekkel a vizsga előtt még nem tudtuk, hogy a három vizsgasor körül melyiket fogják kérni tőlünk. Változtattak az időpontokon, sőt még a szaktanárok sem értettek mindenben egyet. Szóval égnek álló hajú oktatókkal és nagyon idegesen, aggódó anyukkal, apukkal és hatalmas gombóccal a hasunkban mentünk vizsgázni múlt héten pénteken 14:00-kor. Szépen felolvasták a követelményeket, és azt mondták, hogy 240 perc múlva mindenki mehet haza. Na mármost ez azt jelenti, hogy nekem fél hétre otthon kellett volna lennem és egy kád forró vízben, kakaóval a kezemben Így jártam anyátokkal-t kellett volna néznem. Na persze. Fél kilenckor értünk be a városba, ahol lakunk.


Ez a kép a vizsga előtt készült a legjobb barátnőmmel. Itt még kisimultak és frissek vagyunk... a vizsga végén már nem mertünk fotózkodni :D
A vizsgák úgy működnek, hogy mindenki hoz magával egy modellt. Annyi a kikötés, hogy nem lehet rajta sminktetoválás, nem lehet a bőrén fertőző elváltozás, nem lehet szakmabeli és a 18. életévét már betöltötte. Az én 'jól bevált' modellem az unokanővérem. Nagyon szép arca van és mindig rendelkezésre áll, ha gyakorolnom kell, egy igazi főnyeremény a csaj! :) Az első feladat a modellünk bőrtípusának a megállapítása volt. Aztán sorsolt modellen szemöldököt és szempillát kellett festenünk. Aztán bajuszszőkítés (aminek a menetét én a Boglárka karján mutattam be, ugyanis se neki, se nekem, se az anyukáinknak semmi szőr nincs a szánk környékén. Óriási mázli :D) Ezután pakolást kellett feltenni, na ettől féltem a legjobban.
Ezen a feladaton ment a legtöbb vita a tanárok között. Volt aki azt mondta, hogy sima krémpakolást vigyünk fel a modellünk bőrtípusának megfelelően, mert a nagy izgalom közepette biztosan 'ügyetlenebbek' leszünk, mint egyébként. Egy másik tanár pedig kijelentette, hogy egy krémet mindeni 'fel tud kencülni', szóval akár a portás bácsit is behívhatjuk vizsgázni, ha ennyire vagyunk képesek. A vége az lett, hogy mindenki eldönthette milyen típusú maszkot/pakolást visz fel, lehet krém, zselé állagú, gipsz, vagy gumimaszk. Én az utóbbit választottam és bár nem sikerült tökéletesen, de azért megdicsértek, aminek nagyon örültem. Nem bocsátkozom termékismertetőbe, mert bár ez egy csoda-pakolás, de mivel professzionális nem lehet csak úgy megvásárolni, de ha esetleg olyan kozmetikába jártok, ahol Yellow Rose termékcsaláddal is dolgoznak, akkor a Hyaluronsavas kezelőcsomag rózsaszirmos peel-off maszkját legalább szaglásszátok meg, mert ilyen csodálatos illata kevés dolognak van.
Az utolsó feladat az volt, hogy 'délutáni sminket' készítsünk. Na hát azt hiszem ez volt a legnagyobb kiégésem a nap folyamán. Egyrészt a tanult sminkfelosztásban nem szerepel olyan kategória, hogy délutáni smink. Olyan egyszerűen nincsen. Van a nappali, alkalmi, menyasszonyi, kis- és nagy fantázia. És ennyi. Nincs több. Nincs más. Valamilyen oknál fogva tőlünk mégis ezt kérték. Aztán amikor naivan, segítséget várva feltettük a kérdést, hogy mégis mi a francot jelent ez, annyit mondtak, hogy kicsivel erősebb és határozottabb vonalvezetésű, mint a nappali, de azért visszafogottabb, mint az alkalmi smink (itt érdemes megjegyezni, hogy vizsgákon a nappali smink is annyira erős, hogy tuti nem mennék úgy se suliba, se munkába). Hogy lássátok miről is beszélek, most mutatok két képet.


Ezt a tavalyi félévi vizsgán csináltam, nappali smink címszó alatt

Ezt pedig tavaly év végén, alkalmi sminknek

Szóval kérdem én, hogy ki az az ember, aki a második képen lévő sminkben elmenne bálba, vagy színházba. Pedig ezt kérték. Ez volt a 'jeles' kategória. Ilyen előzményekkel álltunk neki a fantasztikus délutáni sminknek, este fél hétkor. Na és itt kezdődik a második problémám, miszerint négy és fél óra igencsak stresszes vizsgázás után, mégis hogyan álljak neki jó sminket csinálni olyan fényviszonyok között, ahol ha a modellem fölé hajolok, akkor kitakarom a lámpa sárgás (!!!) fényét, ahol persze minden szín másnak tűnik. Na de azért csak nekiálltunk és ez kerekedett ki belőle:


 Alapként a Maybelline Color Tattoo-i közül az Eternal gold-ot használtam (ami amúgy fantasztikus, akartok tesztet? :)), majd egy matt barna színnel satíroztam. A belső szemzugba a Bourjois fehér szemhéjpúderét tettem. Pirosító a Sleek Suede árnyalata volt, a rúzz pedig a Dusty Rose (108) az NYX-től. A tus pedig a Maybelline-től volt, amiért egyébként annyira nem vagyok elragadtatva, ha szeretnétek, majd csinálok bejegyzést, hogy miért.



Összességében egyébként nagyon megdicsértek, azt mondták sokat fejlődtem. Ötösre vizsgáztam, amit egyébként nem gondoltam volna, én a négyesnek is nagyon örültem volna, de hát így... :) Szóval ez volt a kozmetikus tanulók vizsgája nálunk.

Milla puszi: Fanetto

2013. október 1., kedd

Füstös smink őszi napokra

Most, hogy beköszöntött az ősz és hidegebbre fordult az időjárás, nekem nagyobb kedvem van a hétköznapokban is jobban sminkelni magamat. Ilyenkor, ha esőre áll az idő és mindenki depis hangulatban, zombi módjára jön velem szemben az iskolában, nekem jobb kedvem lesz attól, ha legalább a sminkem a helyén van. Ha a műszempillát elhagyjuk, szerintem hétköznapra is tökéletesen megfelel.









Termékek amiket használtam:





Én úgy szeretem a legjobban megcsinálni a füstös szemeket, ha az alapot megadom egy szemceruzával és azt fültisztítópálcával szépen elsatírozom. Most egy kék, puha, jól kenhető és satírozható Bourjois szemceruzát használtam ehhez. Az a lényeg, hogy kihúzom a szememet alul is, fölül is, már a szemhéjpúderek felvitele előtt. Utána pedig felnézek, és húzok egy vonalat a szemhéjamnak arra a részére, ameddig szeretném, hogy a sötét szín felkerüljön. Ezt egy fülpucolóval (nem tudom mi a hivatalos neve) addig satírozom, míg a vonal teljesen el nem tűnik és egy szép, füstös alap nem lesz a szemhéjszínnek. Innentől kezdve pedig már egyszerű dolgunk van, applikátor és satírozóecset segítségével felvisszük a színeket, és a sminkelés többi része úgy megy, ahogy megszoktuk.




Milla puszi: Fanetto